Valóban így alakult. Szabadság és lazulás után a súlyom 86 kg-ra emelkedett a májusban elért (és azóta tartott) 82-ről. 

Szabi alatt kevésbé figyeltem oda az étkezésre, ettem olyant is amiről azt gondoltam, hogy már soha sem fog a tányéromra kerülni.

Alap, hogy húshoz nem eszem sem zsemlét,sem krumplit.

Alap, hogy nem eszem ipari élelmiszert (pl.virsli, kolbász, pékáru).

A súlynövekedésnek azonban nem csak a lazulás volt az oka. Két határidős "munkám" is volt devizahiteles területen. Egyik a GVH elleni perem folytatása (ennek a döntésnek a fellebbezése):

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/devizahiteles-gvh-targyalas---az-itelet.html

A másik az újraszámolás vitatása:

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/erste-chf-alapu-kolcson-elszamolas-vitatasa.html

Az anyagok megírása rengeteg időt vesz igénybe. Általában éjfélig dolgozom ilyenkor, és hogy bírjam energiával nyomom magamba a kávét és az édességet (csoki, csokis keksz..). Ez már szinte hagyomány, mondhatni káros sejtmemória...

Alap, hogy nem iszom kávét, nem eszem kekszet, csokit is nagyon-nagyon ritkán.

Tehát barokkos túlzás, hogy a szabadság és a lazulás miatt jött vissza 4 kg rám.

A kérdés az, hogy ha nem figyelünk oda, akkor miért nő egyből a súlyunk?

A tapasztalatom szerint a szervezetünk kiválóan működik. Viszont ha "megtévesztjük", akkor eltér a kívánt működéstől.

A megtévesztés egyik oka pl. a fehér liszt, a cukor. Talán már észrevettétek, hogy a kifli, a zsemle, a cukrász termékek "etetik magukat". Megeszed, és nagyon rövid idő múlva ismét enni akarsz.

A megtévesztés másik oka, ha össze nem illő ételeket eszel egyszerre (lásd: ételtársítás), vagy az étkezések közt nem hagysz elég szünetet (lásd: időszakos böjt).

Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a lehető legkevesebb adalék anyag kerüljön a szervezetembe (lásd: Tóth Gábor videói, előadásai, könyvei).

Két nézet van. A hivatalos állami nézet szerint az adalékok nem károsak. A fogyasztóvédők szerint az adalékok között lehetnek/vannak károsak.

A hivatalos álláspont a Tudományos Akadémia honlapja alapján:

„Nagyon sok téves elképzeléssel ellentétben a termelők, gyártók és forgalmazók alapvető célja az élelmiszer-biztonság. Alig van olyan termék a Földön, amely jobban ellenőrzött és szabályozott, mint az élelmiszer.”

„Amióta az emberiség élelmiszert állít elő, azóta különböző módon tartósít (hiszen különben az étel megromlik – avasodik, büdösödik, savanyodik stb.), és ehhez tartósítószereket (sót, füstöt, ecetet stb.) használt és használ [4]. Az élelmiszer-adalékanyagok nagy családjában az Európai Unió 1962 óta próbál rendet vágni – a színezékekkel kezdte –, és azóta egyre bővülő és változó sorukat az E-számok International Numbering System (INS) rendszere szerint csoportosítja.”

„A fogyasztók teljes megtévesztése már gyermekkortól dívik: „Csak »E« ne legyen benne, mert bizonyított, hogy…” Pedig logikátlan azt feltételezni, hogy az élelmiszergyártók olyan adalékanyagokat adnak a termékhez, amelyek az élelmiszer-biztonságot rontják. Az adalékanyagok használatához nagyon sok nemzetközi hatóság és felelős ellenőrző szerv engedélye szükséges.”

„A törvény az élelmiszerekben használható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és felhasználási feltételeit 339 oldalon részletezi. A laikusok számára elrettentő hosszú szabályozás is azt igazolja, hogy a tartósítómérnök nagyon sok funkcionális csoporttal (E-számmal) dolgozik: édesítőszerek, színezékek, tartósítószerek, antioxidánsok, hordozók, étkezési savak, savanyúságot szabályozó anyagok, csomósodást gátló anyagok, habzásgátlók, tömegnövelő szerek, emulgeálószerek, emulgeálósók, szilárdítóanyagok, ízfokozók, habosítószerek, zselésítőanyagok, fényezőanyagok, nedvesítőszerek, módosított keményítők, csomagológázok, hajtógázok, térfogatnövelő szerek, kelátképző anyagok, stabilizátorok, sűrítőanyagok, lisztkezelő szerek.”

 „Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) élelmiszer-szennyező anyagokkal foglalkozó szakbizottsága (CONTAM Panel) 2015-ben megerősítette a korábbi értékeléseket, melyek szerint – állatkísérletek alapján – lehetséges, hogy az élelmiszerekben jelen lévő akrilamid megnöveli a rák kialakulásának kockázatát. Az akrilamiddal kapcsolatos első tudományos cikk 2002-ben jelent meg Svédországban: a burgonya sütésekor a szénhidrátból 150 °C felett akrilamid keletkezhet.”

„Tehát a rákkeltő komponens felfedezése után alig 13 évvel kézikönyvek állnak az ipar rendelkezésére az élelmiszer-biztonság növelésére, ami az ezzel foglalkozó szervezetek nagyfokú hatékonyságára utal.”

Élelmiszerbiztonság – tények és hiedelmek

https://tudomany.hu/cikkek/elelmiszerbiztonsag-tenyek-es-hiedelmek-109180

A fogyasztóvédők álláspontja pl:

„A nitrátok és nitritek súlyos környezeti-egészségi veszélyei (a trágyázással kapcsolatosan) naponta kerülnek terítékre. Ennek ellenére pl. a sonka pácolásához használt sós lé megengedett nitráttartalma tízszerese az ivóvízben engedélyezett maximumnak. A nitritet a húskészítmények (töltelékáruk) színezésére használják, emellett a kolbász- és szalámifélék eltarthatóságának növelésére is. A nitrátokat (E251, E252) ezenkívül a kemény (szeletelhető) sajtok tartósításához és speciális halkészítmények érleléséhez is alkalmazzák. A szervezetben a nitrátok nitritekké alakulhatnak, ez utóbbi pedig a gyomorban és a belekben reakcióba léphet más élelmiszer-összetevőkkel. Mindez elősegítheti a rákkeltő nitrózaminok kialakulását. A nitrátok különösen kisgyerekek számára jelentenek állandó veszélyt. Meggátolhatják a vörösvérsejtek oxigénfelvételét, ami cianózist ("kékbetegséget") válthat ki.”

http://mek.oszk.hu/01200/01215/html/tartosito.htm

„És egyáltalán: mi célból kevernek a bolti élelmiszerekbe annyiféle adalékanyagot, miért jelölik azokat mostanában külön E-számmal és mit jelentenek ezek a számok? Valóban teljesen ártalmatlanok az adalékanyagok? Tényleg nyugodtan rakhatom a gyermekem elé a reklámozott élelmiszereket? És ha mégsem, akkor mit csináljak? Kihez forduljak? Hogyan vásároljak? De tényleg: vegyem vagy ne vegyem?”

http://mek.oszk.hu/01200/01215/html/eloszo.htm

„A tudomány - amely már régen elemeire szedte az élelmiszereket - most azon fáradozik, hogyan lehet nagyüzemi módszerekkel a természetes alkotórészeket másképp összerakosgatni (lásd: a gyümölcsjoghurtok karrierje). Segítségül hívta ehhez a mesterséges adalékokat: a színezékeket, az ízfokozókat, az emulgeátorokat, a stabilizátorokat stb.”

 „A gyártók és kereskedők hada erőszakos reklámkampányokkal, csicsás csomagolásokkal és "fantasztikus" akciókkal próbálja megerőszakolni a lankadó keresletet (a reklám, a csomagolás, az akció költségeit - mint tudjuk - beépítik a termékek árába). A fogyasztó zavarát pedig tovább fokozzák az olyan hírek, hogy nehézfém van a paprikában, rákkeltő anyag a kávéban, nem stimmel valami a vegetával, az ecettel...”

http://mek.oszk.hu/01200/01215/html/fogyaszt.htm

Élelmiszer-adalékanyagok
azaz a "misztikus" E-számok

Ugyanaz a helyzet, mint a devizahitelezés területén.

Két nézet van. A hivatalos állami nézet szerint a bankok nem tudták, hogy a deviza árfolyama emelkedni fog. A deviza árfolyamának várható elmozdulása előre nem határozható meg. Sem az iránya, sem a mértéke.. A fogyasztóvédők szerint gazdasági alapelv, hogy annak az országnak a pénze romlani fog, amelyikben magasabb az infláció magasabb a kamatszint. A bankok tudták, hogy pl. a CHF árfolyama emelkedni fog és szándékosan adtak olyanoknak is kölcsönt, akikről biztosan tudták, hogy nem fogják majd tudni fizetni a törlesztő részleteket.

Több millió magyar banki károsultról kell beszélnünk, több tízezer család elvesztette otthonát, lakását és teljesen kilátástalan élet vár rájuk!

Aki nem tudja feltételezni, hogy a pénzügyi rendszer képes ilyen gazemberségre, az nézze meg ezt az Oscar díja filmet:

„A film átfogó elemzést nyújt a 2008-as globális pénzügyi krízisről. Taglalja a válság okait, és okozatait. Emberek milliói maradtak munka nélkül, vesztették el otthonukat, és csaknem mindenüket a válságban, és a recesszió miatt, amely kis híján az egész világ pénzügyi összeomlásához is vezetett.”

Bennfentesek - Inside Job

Oscar díjas amerikai dokumentumfilm, 120 perc, 2010

https://port.hu/adatlap/film/tv/bennfentesek--inside-job/movie-113713

A kérdés az, hogy képesek-e a profit, a haszonszerzés érdekében olyan élelmiszert gyártani, mely előnytelen illetve kimondottan káros a fogyasztóknak? A bankok képesek-e a profit, a haszonszerzés érdekében olyan kölcsönt nyújtani a családoknak, mely a családok kifosztásához, esetenként kilakoltatáshoz vezet?

Sajnos bizonyított, hogy a profitszerzés, a haszonszerzés mindenek felett áll!

Már az is elég, ha 1 cent haszon van egy liter termékben:

„A befektetők és érdekelt cégek számára meg is volt az üzemanyag, amiért literenként egycentnyi szabadalmi díjat tehettek zsebre, azzal már nem foglalkoztak, hogy ugyanúgy literenként 1,5 gramm ólmot juttatnak a környezetbe.”

„…már akkor is tökéletesen tisztában voltak az ólom emberi szervezetre gyakorolt szörnyű hatásával, mondjuk úgy, a XX. század elején már jól ismert és dokumentált méreg volt.”

„Autók száz és százmilliói pedig elképesztő mennyiségű ólmot okádtak a levegőbe a ’20-as évektől csaknem az ezredfordulóig. Az emberek belélegezték, a talajból, növényekből, ivóvízből pedig közvetve jutott szervezetükbe, ahonnét nem, vagy csak rendkívül lassan távozik. Az ólommérgezés következményei gyerekeknél a legsúlyosabbak..”

Nyolcvan éven át mérgeztek minket tudatosan

 https://24.hu/tudomany/2019/04/22/benzin-mereg-olom-kornyezetszennyezes/

A kérdés az, hogy mire megyünk majd azzal, ha 30-40-80 év múlva kiderül, hogy az adalékanyagok közül néhány pl. rákos megbetegedést okoz, néhány hátrányosan befolyásolja az emésztést?

Az új életmódommal 12 hónap alatt leadtam 50 kg-ot. Amikor (részben és rövid időre) visszatértem a régi életmódhoz, egyből villámgyorsan visszajött 4 kg. Ez a nyári kísérletem eredménye...

Javaslom, kísérletezz Te is!

Indulj el egy hasonló úton, mint én - és figyeld a hatást.

Visszatérve a lazulásra és a sok munkára: két hétig egyáltalán nem futottam (a szabi alatt futottam rendszeresen)

Tegnap felhúztam a futócipőt (sik terep, gumibeton)...:

...ma reggel is (erdei terep):

Kis távokkal térek vissza a futók világába :)

Hat percen belül lefutni egy kilométert csodás eredmény. Legalábbis nekem az.

Hónapokon keresztül csak célom volt, hogy elérjem a futósebességet, lefussak 7,5 perc alatt egy km-t (8 km/óra sebesség). Most két hét henyélés után is sikerült.

Minden, de minden rajtunk múlik!

A kérdés az, hogy hagyjuk-e magunkat (újra és újra) megtéveszteni, becsapni?